A végső egyenleg mindig nulla. Vegyük csak az erőket: pozitív és negatív hatások kioltják egymást. Tűzvészt a zivatar. Amíg az északi féltekén tél van, délen nyár. Itt apály, ott dagály. Itt éjszaka, ott nappal.

Ugyanígy nullára fut ki a sorsok aggregátuma. Az Élet egyszerre ad és vesz el. És valóban: egy időben térít el egymás mellől két embert és keresztezi csodával határos módon, elképzelhetetlenül jó érzékkel másik kettő útját. Ez utóbbi élő példa pedig erőt adhat. Látva, hogy az egyensúly nem borul fel, hogy minden veszteséget nyereség kell, hogy kompenzáljon, el kell hinni, hogy a fordulatok rendszeresek. Elér az egyik, de nem kerül el, nem kerülhet el a másik sem. Addig is: kövessük figyelemmel a másokat utolérő kedvező fordulatokat és örüljünk velük! Mert egyedül ebből lehet erőt meríteni. És mert bizony Ők is megérdemlik. Igazán nagyon.