egyre többet gondolkodom ezen... lélekben már naponta többször is lisszabonban vagyok... ez is egyszer csak elkezdődött, hirtelen... a születésnapomon, egyébként... a gondolataimba befészkelte magát az nagy ismeretlen... mennék... már nagyon mennék... minden itthoni nyomort hátrahagyva... mondjuk nem a kelet kincseit vagy fűszereket keresek... hm... hanem mit is? ...
egy biztos, most kell mennem... ha most nem, máskor már nem is lenne olyan fontos...
és egyre jobban hiányoznak a barátaim... persze kintről, messziről, megfelelő távolságból (nem fizikailag) szemlélve arra is lesz lehetőség, hogy értékeljem a kapcsolataimat... de nagyon szeretném, ha semmiféle csalódás nem érne ezügyben... számítok Rátok, Srácok :))
amúgy tényleg... azt gondolom, az elmúlt időkben ad1) elég embert veszítettem el ad2) akikkel el kellett válnia útjainknak, azokkal el is váltak... bízom benne, hogy most csak egy boldog és különleges, portugál fejezet következik, és ha hazajövök, egy újabb boldog, itthoni kezdődik el... Veletek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.